Újra arra figyelmeztetett az OTP Bank vezére, hogy senki ne dőljön be azoknak az internetes csalásoknak, amikben a nevével és fotójával próbálnak bepalizni gyanútlan ügyfeleket.

Külföldön és itthon is egyre kreatívabb módszereket vetnek be a csalók, hogy mások személyes adataihoz és a pénzéhez hozzájussanak. Ráadásul egyre nehezebben felismerhető módszereket alkalmaznak. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a Magyar Bankszövetség, már nem az első alkalommal hívja fel a veszélyre az ügyfelek figyelmét. Egy külföldi történeten keresztül mutatják be, hogy amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, nehéz elhinni, hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon.

Szinte már mindennapossá vált az interneten, hogy a bankok nevével visszaélve próbálják meg csalók az adatainkat vagy/és a pénzünket megszerezni. Cikkünkben összefoglaltuk a leggyakoribb módszereket, valamint azt is, hogyan védekezhetünk ellenük, és mit kell tenni, ha már bekövetkezett a baj.

Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a jogosulatlan adatszerzési és csalási kísérletek száma a digitális térben - írja közleményében a Magyar Bankszövetség. Mivel az elkövetési módok folyamatosan változnak, fontos, hogy minél hatékonyabban tudjunk védekezni a visszaélések ellen. 

Új adathalász módszerrel próbálkoznak csalók: hirdetésekkel tévesztik meg az ügyfeleket, és viszik el őket a hamis banki oldalra, ahol megszerzik az adataikat – figyelmeztette levélben ügyfeleit az Erste Bank. A szükséges lépéseket megtették a hirdetések eltüntetésére, de nem árt résen lenni, ugyanis más bankok nevében is egyre gyakrabban próbálkoznak a csalók.

Szomorú történetet osztott meg velünk egy olvasónk: magát egy hazai bank munkatársának kiadó személy pénzt csalt ki tőle, amiért cserébe gyors hitelfolyósítást ígért neki, amiből nem lett semmi. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, és ami még fontosabb: hogyan lehet megelőzni, hogy mi is csalók áldozatává váljunk?