Az infláció általános áremelkedést jelent. Azaz megmutatja, mennyivel lettek drágábbak az adott termékek adott időn belül. Másképpen: az árszínvonal tartós emelkedése - az infláció - megmutatja, mennyivel lett értéktelenebb a pénzünk. Ugyanannyi pénzért mennyivel kevesebb árucikket és szolgáltatást tudunk venni. Ennyivel kevesebbet ér a nettó fizetésünk.

Szombat déltől már csak a magyar rendszámú, magántulajdonban lévő autókba, taxikba és mezőgazdasági erőgépekbe lehet 480 forintos benzint és dízelt tankolni.

A stabilizálódó forintárfolyam ellenére sem tartott szünetet a jegybank, amely újabb egy százalékkal már 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Ez utoljára a 2008-as válság idején volt ilyen magas.

A lakosság fizetőképessége utoljára a járványidőszak mélypontján volt ennyire rossz, és a borúlátása is csak a pandémia kitörésének hónapjához mérhető.  

Kezd elkopni az év eleji nagy béremelések hatása, ezért valamelyest csökkent a bruttó és nettó átlagkereset összege májusban. Még van reálbérnövekedés, de már jelentősen csökken.

A gazdasági recesszió, a szárnyaló infláció, a tartósan gyenge forint határozhatja meg a befektetések alakulását az elkövetkező időszakban. A rezsinövekedés 20 százalékra repítheti az inflációt.

Ha a jelenleg rögzített árú termékeket és szolgáltatásokat piaci áron vásárolnánk, akkor a GKI szerint 19 százalékponttal lenne magasabb az áremelkedés. Ez közel 31 százalékos inflációt jelentene. 

Hozzáemelte az MNB az alapkamatot a múlt héten a forint védelmében csaknem 10 százalékra növelt irányadó kamatához. Így most mindkettő 9,75 százalék, az euró árfolyama azonban így is 410 körül van.

Júniusban a májusinál is magasabb lett az infláció. Ráadásul a júliusi bolti felmérés már 30 százalékos éves drágulást mutatott ki egy átlagos családi nagybevásárlásnál, aminek az összege elérte a 30 ezer forintot.

A forint látványos tovább gyengülése nyomán rendkívüli kamatemelésre kényszerült az MNB, amely 2 százalékkal már 9,75 százalékra növelte az egyhetes jegybanki betét kamatát, amihez majd az alapkamatot is hozzáemeli a jövő héten.

A magas infláció tartósan velünk marad, és a reálkeresetek csökkenését, a munkanélküliség növekedését is megélhetjük addig, amíg vissza nem tér a normálisnak mondható medrébe.  

Az év második felében az infláció 14 százalék körül alakul az MNB szerint, és csak a jövő év végére várható, hogy visszatér 3 százalék körüli, normálisnak mondható értékre.

Megígérte, meglépte: emelt még egyet az irányadó kamatán a jegybank. A hitelfelvevők a nyári melegben is cidrizve várhatják, hogy mit lépnek erre a bankok a napokban.

Az MNB várakozásai szerint az idén 11 és 12,6 százalék közötti átlagos infláció várható, és az éven belüli csúcs elérheti akár a 16 százalékot is. Ráadásul még jövőre sem lesz sokkal jobb a helyzet.

Egymással versenyezve lett egyre pesszimistább az elmúlt hónapokban a lakosság és az üzleti élet. A magyarok gazdasági, pénzügyi várakozásai újra olyan rosszak, mint a Covid járvány kirobbanásakor.

Az év eleji nagy extrapénzek kifizetése után is meghaladta az 500 ezer forintot a bruttó átlagkereset áprilisban. Kérdés, hogy a tovább szárnyaló inflációval tudják-e tartani a lépést a béremelések a következő hónapokban.

A napi bevásárlások visszafogásával, a nagyobb beszerzések, beruházások elhalasztásával reagálnak a magyarok a szárnyaló inflációra, aminek a további emelkedésére számítanak.

Az extraprofitadók jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezetnek - állítja a GKI, amely az infláció 1,6 százalékos emelkedésére számít az áthárítások miatt.

Idén már a cégek közel háromnegyede kényszerült áremelésre, ami a fizetések növekedése mellett is csökkentheti a magyar háztartások fizetőképességét. 

Az autójavítás és az alkatrészek inflációnál is jóval nagyobb áremelkedésével párhuzamosan egy év alatt kiugróan megemelkedtek a kötelező biztosítások kárkifizetései. Ez azonban ezúttal nem drágította a biztosítások átlagdíját.

Májusban 10,7 százalék volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest- jelentette a KSH.  A gyenge forint és az újonnan bevezetett különadók tovább ronthatnak a helyzeten, és a 10 százalék feletti infláció az év nagyobb részében velünk maradhat.  

A megugró inflációt a cégek főleg béremelésekkel próbálják ellensúlyozni a dolgozóiknál. Ha azonban nem emelik a cafetériát is, akkor az elértéktelenedhet. A munkaadók azonban kezdenek erre jobban ráébredni.

Izzasztó nyár elé nézünk, mert az elemzők szerint az infláció hőfoka három hónapos kánikulát vetít előre a fogyasztói árakban. A kamatemeléseknek sem értünk még a végére.

Árnyalatnyival csökkenti a Prémium Euró Állampapír hozamát az ÁKK. Akik viszont az elmúlt hónapokban ebbe fektettek, azok egyébként is a forintgyengülésen kaszáltak nagyot.

A várakozásoknak megfelelően a korábbinál kisebb mértékben, 0,5 százalékkal emelte meg a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. A májusi infláció már elérhette a 10,5 százalékot.

Könnyen elvesztheti reálértékét a fizetésünkhöz képest a nyugdíjra spórolt megtakarításunk, ha annak összegét nem növeljük az inflációval és a béremelésünkkel arányosan.

Évi 800 milliárd extra adót akar beszedni a kormány. Jön a 10-15 eurós repülőjegyadó, nő és kibővül a tranzakciós illeték, a külföldiek pedig nem tankolhatnak majd olcsó üzemanyagot.

Az év eleji extra juttatások nélkül is félmillió forint fölött maradt a bruttó átlagkereset márciusban. A bruttó és nettó átlagkereset növekedése is jócskán meghaladja a kiemelkedően magas inflációt.

Nem pandémiás a hangulatunk, de a háború tartós hatásait érzékelve borúlátóbbak lettünk. A hitelfelvételtől azonban még nem riadunk vissza. 

2022 első negyedévében javult a magyar háztartások fizetőképessége. A kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt nem jók, a megkérdezettek várakozásai szerint idén már nem áll vissza a járvány előtti jólét.

2022. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, jelentette a KSH.

Vége az olcsó pénznek, nyakunkon a magas infláció és a háború okozta bizonytalanság. Mit tehet ilyenkor egy kisbefektető, hogyan óvhatja meg vagy akár gyarapíthatja a vagyonát?

Áprilisban 2,6 százalékos élelmiszerdrágulást mért az Árkosár felmérés, amely szerint az áremelkedés mértéke 16,5 százalékos volt egy év alatt.

A februári 8,3 százalék után márciusban már 8,5 százalékra ugrott az infláció. A legjobban az élelmiszerek drágultak az egy évvel korábbihoz képest. A pénzromlás lehet még nagyobb is az elkövetkező hónapokban, ráadásul az árstop intézkedések egyelőre még fékezik is.

A vágtázó inflációval az idén tudja tartani a lépést a bérek átlagos emelkedése. A 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe 2023 végére, 2024 elejére térhetünk vissza az MNB előrejelzése szerint. 

Az idei átlagos infláció megközelítheti a 10 százalékot. A csúcs július-augusztusban lehet, amikor akár a 11 százalékot is elérheti a pénzromlás a jegybanki előrejelzés szerint.

Már az éves átlagos nettó hozam is csökkent, de a megugró inflációhoz képest átlagosan jelentős reálveszteséget könyveltek el 2021-ben a nyugdíjpénztárak. Volt 7,34 százalékos veszteség is, a másik véglet 26,18 százalékos nyereség.

A fogyasztói árak túl nagy növekedése általánosságban kedvezőtlen a teljes gazdaságnak, de van olyan pénzügyi helyzet, amiben előnyös.

A fogyasztói árak 8,3 százalékkal emelkedtek februárban éves szinten. A hónap végén kezdődő háború még magasabb inflációs számokat hozhat el tavasszal.

Nyolc hónapja nem fordult elő, hogy csökkentek volna az árak a hipermarketekben, márciusban azonban ez is eljött. Tavaly márciushoz képest azonban így is több mint 13 százalékot emelkedtek az élelmiszerárak.

Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír lett az államkötvények új sztárja. Két hónap alatt elfogy a januárban meghirdetett 250 milliárd forintos mennyiség, ezért még egyszer ennyit dob piacra az ÁKK az 5 éves papírokból.

Jókora pénzt húzott ki a zsebünkből az Oroszország által indított ukrajnai háború már az első napján. Egy euróért több mint tíz forinttal kell többet fizetnünk, az árfolyam 370 fölé ugrott, a pesti tőzsde részvényindexe pedig csaknem tíz százalékot esett.

Decemberben csak egy kicsit fékezett a béremelkedés, de így is 9,7 százalékkal voltak magasabbak az átlagkeresetek, mint egy éve. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó átlagbér már átütötte a félmillió forintot. A növekedés nagyobb részét azonban elvitte az infláció, és még csak most jön a java.

A januári inflációs csúcs után a februártól sem várhatunk sok jót: az élelmiszerárstop ellenére tovább drágult egy átlagos nagybevásárlás, az Árkosár felmérés történetében először átlépte a 26 ezer forintot.

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Ez a hitelfelvétel és -fizetés feltételeit is tovább ronthatja az elkövetkező hónapokban.

Mozgalmas év elé nézünk a pénzügyeinkben 2022-ben. Milliók kapnak extra pénzt az államtól, miközben igyekezni kell kihasználni a még az idén elérhető támogatásokat. Magas az infláció, nőnek a hitelkamatok, és a bankolási szokások is változnak, nő az igény a személyre szabott ajánlatokra.

A Prémium állampapírokat éppen arra tervezték, hogy ilyen helyzetben kárpótoljanak a magasabb árakból adódó veszteségekért.

Decemberben ismét 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző évhez képest, a széleskörű drágulás azonban az egész világon jelen van. Az erősödő pénzromlás hosszú távon az adósoknak kedvezhet, de ez kevés vigaszt nyújt azoknak, akik még csak most gondolkoznak a hitel felvételén.

Az elmúlt években nagyon jelentős bérdinamika jellemezte Magyarországot, mind a bruttó, mind a nettó munkabérek komoly emelkedést mutattak, melyhez jelentősen hozzájárult a minimálbér számottevő emelkedése is. De mi lesz jövőre? Hogyan alakulhat a minimálbér és a garantált bérminimum összege?

Az infláció általános áremelkedést jelent. Azaz megmutatja, mennyivel lettek drágábbak az adott termékek adott időn belül. Másképpen: az árszínvonal tartós emelkedése - az infláció - megmutatja, mennyivel lett értéktelenebb a pénzünk. Ugyanannyi pénzért mennyivel kevesebb árucikket és szolgáltatást tudunk venni. Ennyivel kevesebbet ér a nettó fizetésünk.